Kívülről fújja a III. Kerület TUE korosztályos csapataiban futballozó háromszáz gyerek nevét, de ígéri, hogy egy-két hónap múlva a Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia (PFLA) együtteseiben nevelkedő, illetve a felcsúti klubbal partneri szerződésben álló FC Fehérvár utánpótlásgárdáinál pallérozódó játékosokat is személyesen ismeri majd. Az elmúlt években az óbudai egyesületet irányító Bognár György szeptember elsejétől az Aranycsapat legendás kapitányának nevét viselő akadémia szakmai igazgatójaként felügyeli a hozzá tartozó tizennégy együttesben szereplő körülbelül háromszáz fiatal nevelését.

Hogy került a Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémiához?

Mivel a korábbi szakmai igazgató, Varga István a Fehérvár első csapatához került, felhívott Mezey György, és rákérdezett, érdekel-e a feladat – mondta Bognár György. – Nem töprengtem sokat, hiszen megfogadtam: mostanában nem vállalok el klubedzői pozíciót.

Miért is nem?

Egyszerű a képlet: hidegen hagy a magyar felnőttlabdarúgás, nincs értelme ebben a közegben dolgozni. Kaptam ugyan felkéréseket élvonalbeli egyesületektől, de azért hagyjam ott az utánpótlást, hogy időszakos álláshoz jussak? Minek? Az eredménycentrikus vezetők nem engedik meg, hogy az edző végigcsinálja a programját, hat hónapra pedig felesleges vállalni a csapat irányítását. Személyes példa: a Honvédnál túlteljesítettem az előzetesen kitűzött célokat, de nem jöttem ki a tulajdonossal, mert nyíltan véleményt formáltam. Kielégített a III. Kerületnél betöltött munkaköröm, volt értelme a fáradozásunknak, a felcsúti lehetőség pedig eggyel magasabb szintet jelent, ami testhezálló számomra. Érdekel, miként lehet profi módon, jól működtetni az akadémiai rendszerű képzést.

A felcsúti körülményekre aligha panaszkodhat.

Én legutóbb Hollandiában vagy Angliában láttam nyolc pályát, ennyire pazar infrastrukturális hátteret egy klub bázisánál. Kötelességünk kihasználni az irigylésre méltő lehetőségeket. A magyar utánpótlásban dolgozó emberként mondhatom: képzetlenek a gyerek futballistáink, s ezt az akadémiáknak köszönhetően javíthatjuk, hiszen a napi két edzés már azt is biztosítja, hogy egyénileg fejlesszük a srácokat.

Mi lesz a feladata?

Egyrészt a kiválasztás, hiszen az óbudai amatőr futballhoz képest itt már az elitképzésre kell törekedni. A felcsúti hat kiemelt korosztály mellett nyolc fehérvári utánpótláscsapat is hozzám tartozik, és jóllehet, eddig is hatékonyan működött a rendszer, még precízebben, még szervezettebben kell végeznünk a dolgunkat. Ebbe az is beletartozik, hogy időnként könyörtelennek kell lenni, és szembesíteni a játékost, a szülőt, hogy nem üti meg a legmagasabb szintet az adott labdarúgó tudása. Közepes képességű gyerekből közepes szintű futballista lesz. Gyerekkorban minden az edzőkön áll és bukik, nekem pedig a szakvezetők munkáját kell irányítanom.

Nem tart attól, hogy Mezey György mellett nem tud érvényesülni?

A BVSC-nél pályaedzőként, helyettesként segítettem Mezey György munkáját, és ő mindig hagyott kibontakozni, elfogadta a meglátásaimat. Hasonlóan gondolkodunk a labdarúgásról, elfogadjuk egymás véleményét, ráadásul azért sem tartok attól, hogy beleszólna a ténykedésembe, mert ő javasolt és választott engem. Hiszem, hogy két éven belül erős, minőségi csapataink lesznek, és több kitűnő futballistát adunk a magyar labdarúgásnak.