megafon Ne maradj le semmiről! HÍREK MECCSINFO SHOP

Harminc éve távozott Lantos Mihály


1989. december 31-én, hatvanegy éves korában halt meg Lantos Mihály, az Aranycsapat egykori balhátvédje. Hagyatékának egy része a Puskás Intézetben található.

Lantos Mihály tizenkét éves korában a MÁVAG SK csapatánál kezdett el focizni, majd 1944-től a BVSC játékosa lett. Az egyesületnek többször változott a neve, így lett játékosa a MÁV Konzum Előrének, majd a Budapesti Vasutas Előre SC-nek is. 1947-ben aztán leigazolta az MTK, az az együttes, ahol végül egész profi labdarúgó–pályafutását töltötte. Aktuális csapatának névváltozásai miatt tagja volt 1949 és 1951 között a Textiles; 1951–1953 között a Budapesti Bástya; 1953–1956 között pedig a Budapesti Vörös Lobogónak. Az MTK-nál játszott tizennégy éve alatt nagyon sikeres korszakot tudhatott maga mögött: válogatott csapattársaival, Hidegkuti Nándorral a csatársorban, vagy éppen az egy évet ott töltő Fazekas Árpáddal a kapuban, háromszor volt a bajnokcsapat tagja (1951, 1953, 1957–1958); hatszor nyert ezüstérmet (1948–1949, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955, 1957 tavasza) és egyszer bronzérmet (1949–1950). 1955-ben a Közép-európai Kupát is megnyerték, miután 8–1-es összesítéssel kiütötték a prágai UDA együttesét. Lantos Mihály a kék–fehérek színeiben összesen 290-szer lépett pályára és harmincnyolc gólt szerzett.

A kitűnő rúgótechnikájáról híres Lantos 1949-től lett magyar válogatott és az 1956-os visszavonulásáig ötvenhárom mérkőzésen ötször volt eredményes.

Lantos Mihály 1954-es világbajnokságra kapott távirata (Lantos-hagyaték/ Puskás Intézet)

A magyar labdarúgó-válogatott tagjai az 1954-es világbajnokság egyik mérkőzésén (Lantos-hagyaték/ Puskás Intézet)

Játékos–pályafutását követően 1963-ban először Kőbányán kezdett edzősködni, majd külföldre ment és Bukovi Márton segédedzője lett a görög Olimpiakosz Pireusznál. 1968-tól itthon, a Komlói Bányászhoz került, majd Nagykanizsán, Székesfehérváron, végül pedig Zalaegerszegen dolgozott. 1989-ben, hatvanegy évesen hunyt el. Húsz évvel később, 2009 májusában, az MTK Csömöri úti sporttelepét Lantos Mihály Sportcentrumnak nevezték el.

Lantos Mihály Nyári „TOTO” Kupa plakettje, 1948. (MTK) (Lantos-hagyaték/ Puskás Intézet)
 

Mesterhármas

Utánpótlás csapataink ma háromból három...

Fel kell készülni az egerszegi támadójátékból

Artem Favorov életében fontos időszak volt a ZTE-nél töltött...

Már csak két meccs

Nagykanizsát fogadja a PAFC II.

TOVÁBBI HÍREK

Harminc éve távozott Lantos Mihály


1989. december 31-én, hatvanegy éves korában halt meg Lantos Mihály, az Aranycsapat egykori balhátvédje. Hagyatékának egy része a Puskás Intézetben található.

Lantos Mihály tizenkét éves korában a MÁVAG SK csapatánál kezdett el focizni, majd 1944-től a BVSC játékosa lett. Az egyesületnek többször változott a neve, így lett játékosa a MÁV Konzum Előrének, majd a Budapesti Vasutas Előre SC-nek is. 1947-ben aztán leigazolta az MTK, az az együttes, ahol végül egész profi labdarúgó–pályafutását töltötte. Aktuális csapatának névváltozásai miatt tagja volt 1949 és 1951 között a Textiles; 1951–1953 között a Budapesti Bástya; 1953–1956 között pedig a Budapesti Vörös Lobogónak. Az MTK-nál játszott tizennégy éve alatt nagyon sikeres korszakot tudhatott maga mögött: válogatott csapattársaival, Hidegkuti Nándorral a csatársorban, vagy éppen az egy évet ott töltő Fazekas Árpáddal a kapuban, háromszor volt a bajnokcsapat tagja (1951, 1953, 1957–1958); hatszor nyert ezüstérmet (1948–1949, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955, 1957 tavasza) és egyszer bronzérmet (1949–1950). 1955-ben a Közép-európai Kupát is megnyerték, miután 8–1-es összesítéssel kiütötték a prágai UDA együttesét. Lantos Mihály a kék–fehérek színeiben összesen 290-szer lépett pályára és harmincnyolc gólt szerzett.

A kitűnő rúgótechnikájáról híres Lantos 1949-től lett magyar válogatott és az 1956-os visszavonulásáig ötvenhárom mérkőzésen ötször volt eredményes.

Lantos Mihály 1954-es világbajnokságra kapott távirata (Lantos-hagyaték/ Puskás Intézet)

A magyar labdarúgó-válogatott tagjai az 1954-es világbajnokság egyik mérkőzésén (Lantos-hagyaték/ Puskás Intézet)

Játékos–pályafutását követően 1963-ban először Kőbányán kezdett edzősködni, majd külföldre ment és Bukovi Márton segédedzője lett a görög Olimpiakosz Pireusznál. 1968-tól itthon, a Komlói Bányászhoz került, majd Nagykanizsán, Székesfehérváron, végül pedig Zalaegerszegen dolgozott. 1989-ben, hatvanegy évesen hunyt el. Húsz évvel később, 2009 májusában, az MTK Csömöri úti sporttelepét Lantos Mihály Sportcentrumnak nevezték el.

Lantos Mihály Nyári „TOTO” Kupa plakettje, 1948. (MTK) (Lantos-hagyaték/ Puskás Intézet)
 

 
Mesterhármas

Utánpótlás csapataink ma háromból három...

 
Fel kell készülni az egerszegi támadójátékból

Artem Favorov életében fontos időszak volt a ZTE-nél töltött...

 
Már csak két meccs

Nagykanizsát fogadja a PAFC II.

More news

PAFC - ZTE FC

november 28. | 15:45 Pancho Aréna

MECCSINFÓ nyilnyil

PAFC - ZTE FC

MECCSINFÓ nyilnyil

november 28. | 15:45 | Pancho Aréna

PAFC - ZTE FC

november 28. | 15:45 | Pancho Aréna

Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

Puskás Akadémia U15 (leány) - Ferencvárosi TC  0-2
Puskás Akadémia U17 (leány) - Ferencvárosi TC  4-1
BVSC-Zugló - Puskás Akadémia FC II  2-0
Paksi FC - Puskás Akadémia FC  4-1
Puskás Akadémia U19 - Vasas Kubala Akadémia  5-1
Puskás Akadémia U17 - Ferencvárosi TC  3-2
Puskás Akadémia U16 - Vasas Kubala Akadémia  5-0
Puskás Akadémia U15 - MTK Budapest  1-2
Vasas Kubala Akadémia - Puskás Akadémia U14  0-1
Puskás Akadémia FC (Női NB I) - MTK Budapest  0-1