megafon Ne maradj le semmiről! HÍREK MECCSINFO SHOP

Arany pillanatok


A Puskás Intézet relikviái közül ezúttal egy korábbi kiváló futballista, a huszonkét éve elhunyt Deák Ferenc tárgyaiból szemezgetünk.

Deák Ferenc Budapesten született 1922–ben. 1940-ben a Szentlőrinci AC (SZAC) együttesében kezdte pályafutását, ahol hét évig szerepelt. Itt kapta különleges becenevét is a szurkolóktól, amely végül egész életén keresztül végigkísérte: a „Bamba”.  Erről egy későbbi intrejúban így vallott: „jó szokásom szerint a középkör táján, a felezővonalnál helyezkedtem, látszólag úgy, mintha semmi dolgom nem lenne ott. Bambultam, de amikor jött a labda, mindig gyorsan és váratlanul mozdultam meg” – és ha megmozdult, abból helyzet lett, sőt a legtöbbször gól is.

Deák Ferenc SZAC-emléktárgyai: zászlócskája, emlékplakettje, illetve az 1999-ben (posztumusz) kapott Pestszentimre-Pestszentlőrinc díszpolgári érméje (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

Kiváló formáját bizonyítja, hogy az 1945–46-os, az 1946–47-es és 1948–49-es szezonban is ő szerezte a legtöbb gólt Európában. Ráadásul 1945–46-ban 34 mérkőzésen 66 találatot jegyzett, ami a mai napig Európa-csúcs. Elképesztő teljesítményének elismeréseképpen 1997-ben Münchenben, az IFFHS gáláján megkapta az „Évszázad gólkirálya” címet.

Deák Ferenc IFFHS-díja és az elismerés átvételének pillanata. Az akkori díjazottak között egyébként nemcsak egy magyar volt a színpadon, Deák mellett Puskás Ferenc is díjat kapott. (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

1947-ben, huszonöt évesen került az FTC-hez. „Amikor a Ferencvárosba kerül, már érett, kész középcsatár, aki hetek alatt megkapja a szurkolóktól a gólgyáros kitüntető elnevezést. Valóban ontja, gyártja a gólokat. …Szédületes lövései vannak, jobbal, ballal úgy suhintja a labdát kapura 20-22 méterről, hogy a kapusok gyakran csak akkor eszméltek föl, amikor már zörög a hálójuk” – írja róla a Major János–Nagy Béla–Szücs László: Fradi labdarúgó-szakosztály története című könyv.

Deák Ferenc Fradi-zászlója 1947-ből (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

Deák Fradi-ereklyéi az 1948-1949-es bajnoki aranyérmes korszakból; a tablón olyan csapattársakkal, mint Kocsis, Budai II, vagy éppen Czibor Zoltán (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

Itt 111 mérkőzésén 155-ször volt eredményes. Az 1948/49-es idényben bajnok lett a zöld-fehér csapattal, és 59 találattal ő lett a gólkirály is. A kommunista államosítás 1950-re a magyar labdarúgó bajnokságot is elérte. Így a három kiemelt csapat (Honvéd, Dózsa, Bástya) lett a legjobb játékosok gyűjtőhelye. Bamba ekkor került a Ferencvárosból a rivális újpestiekhez, nem is akárhogyan: Deák Ferenc 1950-ben, a már átalakított Ferencváros-ÉDOSZ játékosaként a siófoki Fogas étteremben iszogatott. Mulatni támadt kedve, így a Fradi-indulót kezdte énekelni nagy hanggal. Nem sokkal később két ember lépett oda az asztalához, hogy hagyja abba az éneklést. Deák erre kikért két fröccsöt, amit a két férfi arcába öntött, majd egy-egy pofonnal elintézte a dolgot. Mint kiderült, a kiütött két férfi belügyminisztériumos rendőrök voltak, így a folytatásban Deáknak két választása maradt, vagy a börtön, vagy a Budapesti Dózsa.  

Nem sok ilyen labdarúgó élt, akit mindkét szurkolótábor elismert és szeretett; Bamba egy volt a kevésből. Íme, az újpesti és ferencvárosi emlékérme (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

1950-ben így volt kénytelen a rivális Dózsához igazolni. A lila-fehéreknél töltött négy éve alatt azonban itt sem hagyta abba a gólgyártást, 77 fellépésén 53 gólt szerzett. Játékoskarrierjének utolsó éveit a VM Egyetértésnél, a Bp. Spartacusnál, illetve a Siófoknál töltötte.

Deák Bamba válogatott felvarrója (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)


A válogatottban kevés lehetőséget kapott, mindössze hússzor ölthette magára a címeres mezt. Azonban, ha játszott, akkor általában itt is eredményesen tette mindezt, összesen huszonkilencszer zörgette meg az ellenfelek hálóját. 1946. október 6-án, az első válogatott fellépésén Ausztria volt az ellenfél. Deák – többek között Puskással, Szuszával , Zsengellérrel az oldalán – parádés játékkal mutatkozott be és az ő két góljával verték az osztrákokat 2–0-ra.

Deák Ferenc 1998. április 18-án, hetvenhat éves korában hunyt el. 

 

Ellenfélnézőben: FTC

Új trénerrel és új csatárrral érkezik a Pancho...

Felvettük a kesztyűt

Edzőmérkőzésekkel hangolódtunk a rövidesen kezdődő...

Leánykiválasztó: február 4.

Idén a 2006 és 2009 között született lányok mutathatják...

TOVÁBBI HÍREK

Arany pillanatok


A Puskás Intézet relikviái közül ezúttal egy korábbi kiváló futballista, a huszonkét éve elhunyt Deák Ferenc tárgyaiból szemezgetünk.

Deák Ferenc Budapesten született 1922–ben. 1940-ben a Szentlőrinci AC (SZAC) együttesében kezdte pályafutását, ahol hét évig szerepelt. Itt kapta különleges becenevét is a szurkolóktól, amely végül egész életén keresztül végigkísérte: a „Bamba”.  Erről egy későbbi intrejúban így vallott: „jó szokásom szerint a középkör táján, a felezővonalnál helyezkedtem, látszólag úgy, mintha semmi dolgom nem lenne ott. Bambultam, de amikor jött a labda, mindig gyorsan és váratlanul mozdultam meg” – és ha megmozdult, abból helyzet lett, sőt a legtöbbször gól is.

Deák Ferenc SZAC-emléktárgyai: zászlócskája, emlékplakettje, illetve az 1999-ben (posztumusz) kapott Pestszentimre-Pestszentlőrinc díszpolgári érméje (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

Kiváló formáját bizonyítja, hogy az 1945–46-os, az 1946–47-es és 1948–49-es szezonban is ő szerezte a legtöbb gólt Európában. Ráadásul 1945–46-ban 34 mérkőzésen 66 találatot jegyzett, ami a mai napig Európa-csúcs. Elképesztő teljesítményének elismeréseképpen 1997-ben Münchenben, az IFFHS gáláján megkapta az „Évszázad gólkirálya” címet.

Deák Ferenc IFFHS-díja és az elismerés átvételének pillanata. Az akkori díjazottak között egyébként nemcsak egy magyar volt a színpadon, Deák mellett Puskás Ferenc is díjat kapott. (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

1947-ben, huszonöt évesen került az FTC-hez. „Amikor a Ferencvárosba kerül, már érett, kész középcsatár, aki hetek alatt megkapja a szurkolóktól a gólgyáros kitüntető elnevezést. Valóban ontja, gyártja a gólokat. …Szédületes lövései vannak, jobbal, ballal úgy suhintja a labdát kapura 20-22 méterről, hogy a kapusok gyakran csak akkor eszméltek föl, amikor már zörög a hálójuk” – írja róla a Major János–Nagy Béla–Szücs László: Fradi labdarúgó-szakosztály története című könyv.

Deák Ferenc Fradi-zászlója 1947-ből (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

Deák Fradi-ereklyéi az 1948-1949-es bajnoki aranyérmes korszakból; a tablón olyan csapattársakkal, mint Kocsis, Budai II, vagy éppen Czibor Zoltán (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

Itt 111 mérkőzésén 155-ször volt eredményes. Az 1948/49-es idényben bajnok lett a zöld-fehér csapattal, és 59 találattal ő lett a gólkirály is. A kommunista államosítás 1950-re a magyar labdarúgó bajnokságot is elérte. Így a három kiemelt csapat (Honvéd, Dózsa, Bástya) lett a legjobb játékosok gyűjtőhelye. Bamba ekkor került a Ferencvárosból a rivális újpestiekhez, nem is akárhogyan: Deák Ferenc 1950-ben, a már átalakított Ferencváros-ÉDOSZ játékosaként a siófoki Fogas étteremben iszogatott. Mulatni támadt kedve, így a Fradi-indulót kezdte énekelni nagy hanggal. Nem sokkal később két ember lépett oda az asztalához, hogy hagyja abba az éneklést. Deák erre kikért két fröccsöt, amit a két férfi arcába öntött, majd egy-egy pofonnal elintézte a dolgot. Mint kiderült, a kiütött két férfi belügyminisztériumos rendőrök voltak, így a folytatásban Deáknak két választása maradt, vagy a börtön, vagy a Budapesti Dózsa.  

Nem sok ilyen labdarúgó élt, akit mindkét szurkolótábor elismert és szeretett; Bamba egy volt a kevésből. Íme, az újpesti és ferencvárosi emlékérme (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)

1950-ben így volt kénytelen a rivális Dózsához igazolni. A lila-fehéreknél töltött négy éve alatt azonban itt sem hagyta abba a gólgyártást, 77 fellépésén 53 gólt szerzett. Játékoskarrierjének utolsó éveit a VM Egyetértésnél, a Bp. Spartacusnál, illetve a Siófoknál töltötte.

Deák Bamba válogatott felvarrója (Deák-hagyaték/ Puskás Intézet)


A válogatottban kevés lehetőséget kapott, mindössze hússzor ölthette magára a címeres mezt. Azonban, ha játszott, akkor általában itt is eredményesen tette mindezt, összesen huszonkilencszer zörgette meg az ellenfelek hálóját. 1946. október 6-án, az első válogatott fellépésén Ausztria volt az ellenfél. Deák – többek között Puskással, Szuszával , Zsengellérrel az oldalán – parádés játékkal mutatkozott be és az ő két góljával verték az osztrákokat 2–0-ra.

Deák Ferenc 1998. április 18-án, hetvenhat éves korában hunyt el. 

 

 
Ellenfélnézőben: FTC

Új trénerrel és új csatárrral érkezik a Pancho...

 
Felvettük a kesztyűt

Edzőmérkőzésekkel hangolódtunk a rövidesen kezdődő...

 
Leánykiválasztó: február 4.

Idén a 2006 és 2009 között született lányok mutathatják...

More news

PAFC - Ferencvárosi TC

január 27. | 18:30 Pancho Aréna

MECCSINFÓ nyilnyil

PAFC - Ferencvárosi TC

MECCSINFÓ nyilnyil

január 27. | 18:30 | Pancho Aréna

PAFC - Ferencvárosi TC

január 27. | 18:30 | Pancho Aréna

Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

Puskás Akadémia FC - Gyirmót FC Győr  3-0
Puskás Akadémia U19 (leány) - PMFC  19-0
Puskás Akadémia FC II - MOL Fehérvár FC II  2-1
DVSC - Puskás Akadémia U14  0-2
Ferencvárosi TC - Puskás Akadémia FC  1-1
FC Hatvan - Puskás Akadémia U19 (leány)  0-7
MOL Fehérvár FC - Puskás Akadémia U19  1-1
Puskás Akadémia FC II - FC Nagykanizsa  0-1
Puskás Akadémia FC - ZTE FC  1-1
Puskás Akadémia U19 (leány) - Astra-Activtek HFC-Üllő  8-0