Bezár
kibomlo kibomlo

Arany pillanatok

A Puskás Intézet relikviáinak segítségével ezúttal egy nem mindennapi mérkőzést idézünk fel, melyre éppen hatvanhét évvel ezelőtt került sor.

Az 1953. május 17-én lejátszott Olaszország–Magyarország Európa Kupa-mérkőzést követően az akkor már olimpiai bajnok magyar labdarúgó–válogatott, immáron az "öreg földrész" képzeletbeli trónját is elfoglalhatta, miután megnyerte az Európa Kupát.

A mérkőzés belépőjegye (Fotó: Puskás Intézet)

Az új római Olimpiai Stadion megnyitóünnepségével egybeesett találkozó döntő fontosságú volt a számunkra, hiszen egy esetleges magyar győzelem esetén mi nyertük volna az Európa Kupát, mely az akkori lebonyolítást tekintve öt éven át tartott (1948–1953), öt nemzet részvételével: Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Svájc, Olaszország. Az olaszok azt találták ki, hogy ezen az összecsapáson fognak revánsot venni rajtunk, mivel egy évvel korábban 3–0-ra legyőztük őket a Helsinki olimpia selejtezőjében (az olaszok ezt a mérkőzést nem ismerték el igazi győzelmünknek, mivel állításuk szerint ők csak a tartalékcsapattal képviseltették magukat az ötkarikás játékokon, míg mi a legjobb válogatottal álltunk ki). A vendéglátóink különböző praktikái közé tartozott, hogy nem akarták engedni, hogy a magyar edzések a mérkőzés helyszínén legyenek, továbbá, hogy mérkőzést délután 16.15-re, a legnagyobb melegre írták ki, bízva abban, hogy ezek gyengíteni fogják olimpiai bajnok csapatunkat. Azonban a mieink végül ünneprontók voltak az ünnepen, és Hidegkuti egy, illetve Puskás két góljával simán 3–0-ra nyertek, így legyőzve huszonnyolc év után – immár hivatalosan is – az „azurrit”. A találkozó az Európa Kupa-diadalon túl további sporttörténelmi érdekességeket is tartogatott a számunkra: az Aranycsapat ezen a találkozón futott ki először a jól ismert összeállításában: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor, illetve éppen itt történt meg a „keresztelő” is, ugyanis Szepesi György ezen a meccsen találta ki az „Aranycsapat” elnevezést. A híres rádióriporter így emlékezett az eseményre: „Rómából közvetítettem, mellettem állt az asszisztensem, az Olaszországban is légióskodó Sárosi Béla. Mondom neki, hogy kellene egy név, akkor ugrott be, hogy nevezzük Aranycsapatnak, mivel nincs még egy ilyen csapat.”

A kezdőkörben Evans William játékvezető a két csapatkapitánnyal, illetve az olasz csapatzászló (Fotó: Puskás Intézet)

A győztes magyar játékosoknak járó aranyérem (Fotó: Puskás Intézet)

Hivatalos meghívó a mérkőzésre (Fotó: Puskás Intézet)

Az 1948 és 1953 közötti Európa Kupa-kiírás meccsei között, a válogatott szempontjából több felejthetetlen találkozó is volt akár pozitív, akár negatív értelemben. Itt van például a negyedik mérkőzés, melyen Prágában a Csehszlovákok 5–2-re kiütötték a mieinket. Ez a találkozó volt Sebes Gusztáv első mérkőzése a kispadon szövetségi kapitányként. Alig egy hónappal később újabb „kiütést” mutatott az eredményjelző, azonban ekkor már mi voltunk a győztesek, és 6–1-re vertük itthon a „sógorokat”. Az 1952. szeptember 20–ai berni mérkőzés azért maradt emlékezetes, mert úgy nyert a válogatott 4–2-re, hogy a svájciak még 2–0-ra vezettek és onnan sikerült a bravúros fordítás. A magyar csapat a pontot az i-re, 1953. május 17-én a 3–0-s olaszországi győzelmével tette fel, amikor behozhatatlan előnyre tett szert a kupatabellán, és hiába volt még hátra két másik mérkőzés, megnyerte a rangos trófeát.

A magyar labdarúgó-válogatott kezdőcsapata az összecsapáson (Fotó: Puskás Intézet)

A csapatkapitány, Puskás Öcsi, évekkel később így emlékezett a meccsre: „Az olaszok legyőzését valóban az Aranycsapat legjobb mérkőzései közé kell sorolni. Előtte egy hónappal, Pesten nem tudtuk megverni az osztrákokat, így nem tűnt egyszerűnek a római meccs. De szerencsére mindenki tette a dolgát, és simán nyertünk.”

Az olasz közvélemény, amely nem titkoltan reménykedett az olimpiai bajnok elleni sikerben, már a mérkőzés alatt nyugtázta, hogy a magyarok egy más szintet képviselnek, mint a kedvenceik. A beszámolók szerint a lefújást követően a közönség egyöntetűen ünnepelte a győztes együttest. Az olasz lapok pedig a meggyőző fölényben játszó magyar válogatottat dicsérték:

La Gazetta dello Sport: „A kiábrándulás egyedül nem elég” címmel ír: „A magyarok példát mutattak, hogyan lehet magas fokú fejlődést elérni a labdarúgásban. Azok a magyarok, akik közel 30 éve nem tudtak győzni ellenünk, ma magasan fölöttünk állnak.”

 

 
Döntetlen a bajnok ellen

Még a szünet előtt egyenlítettünk, végül emberhátrányban harcoltuk ki az ikszet a Ferencváros ellen. 

Tovább olvasom
 
Két év, két döntő

NB I-es gárdánk ifjú támadója, Komáromi György az előző két Puskás–Suzuki-kupán is pályára...

Tovább olvasom
 
"Várjuk a futballistákat, lábukban a tudománnyal"

Videós összeállítás a Labdarúgás és Tudomány c. kiadvány bemutatójáról.

Tovább olvasom
Még több Hír
kibomlo kibomlo
Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

Puskás Akadémia FC - FTC  1-1
Puskás Akadémia FC - Aqvital FC Csákvár  5-0
Puskás Akadémia FC - Budafoki MTE  2-0
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U14 - FTC  3-0
Puskás Akadémia FC - Mezőkövesd Zsóry FC  0-0
Credobus Mosonmagyaróvár - Puskás Akadémia FC II  1-0
Felcsút SE U12 - Paksi FC  0-1
Felcsút SE U13 - FTC  1-2
Herceghalom - Puskás Akadémia III (megye II. osztály)  1-3
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U19 - Vasas Kubala Akadémia  1-2