Bezár
kibomlo kibomlo

A magyar futball Trianonja

Száz éve, 1920. június 4–én írták alá a trianoni békediktátumot, melynek következtében mindenfajta nemzetközi szerepléstől el lettünk tiltva, így a magyar sportolók nem vehettek részt az 1920–as antwerpeni olimpián sem.

A trianoni békeszerződés értelmében hazánk területének kétharmada és lakosságának háromötöde került kényszerből valamelyik szomszédos állam fennhatósága alá. Horvátországtól eltekintve a történeti Magyarország 282.870 négyzetkilométerről 92.607 négyzetkilométerre zsugorodott, míg lélekszáma az 1910–es 18.264.533 főről 7.599.246 lakosra csökkent. A történelmi változás természetesen hatással volt a magyar társadalom egészére, a gazdaságra, a sportéletre, a futballra egyaránt.  

Az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés utáni időszakában a magyar sportélet, – mint a magyar identitás egyik fontos jelképe – önállósodni próbált az osztrák dominanciától. Magyarország a nemzetközi versenyeken a századforduló környékén már önálló országként indult, hasonlóan a csehekhez. A folyamatos klubalapításoknak /1875: Magyar Atlétikai Club (MAC); 1885: Újpesti Torna Egylet (ÚTE); 1888: Magyar Testgyakorlók Köre (MTK); 1899: Ferencvárosi Torna Club (FTC)/ és az intenzív nemzetközi szerepléseknek köszönhetően Magyarország ereje e téren akkorára nőtt, hogy 1914-ben megszavazták, hogy a soron következő Olimpiát Budapesten rendezzék meg. Ám ezt az első világháború és azok következményei meghiúsították. A magyar futball a századfordulón indult fejlődésnek. 1902. október 12–én rendezték az első hivatalos válogatott mérkőzést, ahol a mieink 5–0-ra kikaptak az osztrák csapattól. Az új sport azonban mégis egyre népszerűbb lett a szurkolók körében: 1905–ben már hétezer ember látta a magyar–osztrák párharcot. 1911–ben az új Fradi-stadion, illetve az egy évvel később épült MTK-stadion lettek a válogatott hazai mérkőzéseinek színterei. A népszerűséggel a nézőszám is tovább növekedett. 1912 és 1918 között a két stadion átlag nézőszáma elérte a 26.500 főt. A világon csupán a két futball-nagyhatalom produkált jobb mutatót: Skócia: 79.400 fő, Anglia: 30.300 fő.

A magyar labdarúgó-válogatott tagjai összekarolkozva az osztrák csapat játékosaival, az 1920-as évekből (Fogl József-hagyaték/ Puskás Intézet)

Trianon minden téren katasztrofális következményekkel járt Magyarország számára, melynek súlyos következménye volt, hogy mindenfajta nemzetközi szerepléstől el lettünk tiltva, így a magyar sportolók nem vehettek részt az 1920–as antwerpeni Olimpián sem, a magyar sport elvesztette vidéki bázisának nagy részét. Az új államok igyekeztek megosztani az egyes nemzetiségeket néhol külön bajnokságokat létrehozva. A kezdeti sokk után Magyarországon 1925-ben megalakult a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola, amely az első ilyen jellegű intézmény volt a világon. A szakember–képzésnek köszönhetően így folyamatosan fejlődhetett a magyar sport. Már az 1936-os nyári olimpiai játékokon Magyarország történelmi sikert ért el azzal, hogy az éremtáblázat harmadik helyén végzett.

A futball történetében egyedüliként – három nemzet (magyar, csehszlovák, spanyol) színeiben válogatott Kubala László nagyszülei–dédszülei is ekkortájt érkeztek a mai Magyarország területére. Édesapja, Pavol Kubala Kurjas és édesanyja, Stecz Anna felmenői nem Magyarországon születtek. Kubaláék a 19. század utolsó harmadában létrejött Osztrák–Magyar Monarchiában, a Trianon után Csehszlovákiának nevezett állam területén, Turóc megyében, a szlovákiai Turanyban (Nagyturány) éltek, Turócszentmártontól nem messze, míg a Stecz család Lengyelországban. Kubala László szülei azonban már Budapesten látták meg a napvilágot. Mindkét család a VIII. kerületben lakott igen szerény körülmények között, így nem csoda, hogy a fiatalok is itt találkoztak és szerették meg egymást.  Az 1925–ben tartott esküvőt követően, 1927–ben született meg Kubala László Pesterzsébeten, ugyanis ekkor már itt laktak. 1933–ban költözött át a család a Kőbányi úton felépített Ganz–kolónia területére, ugyanis mindkét szülő a MÁV Gépgyárban kapott munkát.

A huszonegy éves Kubala László a magyar válogatott mezében (Fotó: Puskás Intézet)

A kis Laci tizenegy éves korában került a Ganz TE–hez, majd 1945–ben leigazolta a Ferencváros. Itt csupán egy évig maradt, ötven mérkőzésén harminchárom gólig jutott és itt találkozott Kocsis Sándorral is, akivel később a Barcelonában is együtt játszott. 1946-ban a háború következtében, a besorozás elkerülése miatt, Pozsonyba költözött és a Slovanhoz igazolt. Húsz évesen elvett egy szlovák lányt, így állampolgárságot is kapott rövidesen. A csehszlovák válogatottban (1946 és 1947 között) hat meccsen négy gólt lőtt. 1948-ban, szintén a kötelező katonaság elől menekülve, visszatért Magyarországra és a Vasasba szerződött. Magyar színekben 1948–ban háromszor szerepelt, gólt nem szerzett.

Kubala László emlékérme a Románia-Magyarország (1-5) válogatott mérkőzésről, 1948. október 24. (Kubala-hagyaték/ Puskás Intézet)

Kubala László útlevele 1950-ből (Kubala-hagyaték/ Puskás Intézet)

A magyarországi kommunista hatalomátvételt követően Kubala László úgy érezte menni kell az országból és 1949-ben egészen Olaszországig szökött. Disszidálásáért az MLSZ elérte a FIFA-nál, hogy két és fél éves eltiltást kapjon. Amíg nem játszhatott igazolt játékosként, addig is pályára lépett: Hungária néven felkészülési mérkőzéseket játszottak a kinti magyarokból összeverbuválódott csapattal. Egy ilyen meccsen szemelték ki őt az FC Barcelona játékos-megfigyelői, és 1950. június 15-től „Kuksi” aláírt a Barcelona csapatához. A büntetés 1951-ben lejárt és Kubala Lászlónak elindult a „spanyol kalandja”. Egy évtizedet töltött el a gránátvörös-kék klubban, amelyben a Kubala név gyakorlatilag egybeforrt a Barcelonával. „Laszi”, ahogy a spanyolok hívták, 329 mérkőzésen 256 gólt szerzett, négyszer nyert bajnokságot, ötször kupát, kétszer szuperkupát és kétszer Vásárvárosok Kupáját.

Immáron a Barcelona mezében a három világklasszis magyar futballista: Kocsis Sándor, Kubala László és Czibor Zoltán (Fotó: Puskás Intézet)

1953–ban már a harmadik válogatottban, a spanyol nemzeti csapatban is bemutatkozott: itt tizenkilenc fellépésén, tizenegyszer volt eredményes.  Válogatott színekben Budapest-válogatott is volt, továbbá kétszer pályára lépett az Európa válogatottban, illetve négyszer a Katalán válogatottban is.

 
Hatvanhat éve történt a berni tragédia

1954. július 4-én az Aranycsapat 3–2-es vereséget szenvedett a németektől a svájci labdarúgó-világbajnokság Bernben...

Tovább olvasom
 
Így lettünk bronzérmesek!

David Vanecek, Josip Knezevic, Urblík József és a többiek összesen ötvenkétszer zörgették meg az ellenfelek...

Tovább olvasom
 
Portugál bekk az első fecske

Egyesületünk kettő plusz egy éves szerződést kötött Joao Nunesszel.

Tovább olvasom
Még több Hír
kibomlo kibomlo
Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

Puskás Akadémia FC - Budapest Honvéd  2-1
Puskás Akadémia FC - Paksi FC  3-1
DVTK - Puskás Akadémia FC  1-2
DVSC - Puskás Akadémia FC  2-2
Puskás Akadémia FC - Kaposvári Rákóczi FC  2-1
ZTE FC - Puskás Akadémia FC  2-0
Puskás Akadémia FC - FTC  1-1
Puskás Akadémia FC - Aqvital FC Csákvár  5-0
Puskás Akadémia FC - Budafoki MTE  2-0
Herceghalom - Puskás Akadémia III (megye II. osztály)  1-3