Bezár
kibomlo kibomlo

A magyar futball Trianonja

Száz éve, 1920. június 4–én írták alá a trianoni békediktátumot, melynek következtében mindenfajta nemzetközi szerepléstől el lettünk tiltva, így a magyar sportolók nem vehettek részt az 1920–as antwerpeni olimpián sem.

A trianoni békeszerződés értelmében hazánk területének kétharmada és lakosságának háromötöde került kényszerből valamelyik szomszédos állam fennhatósága alá. Horvátországtól eltekintve a történeti Magyarország 282.870 négyzetkilométerről 92.607 négyzetkilométerre zsugorodott, míg lélekszáma az 1910–es 18.264.533 főről 7.599.246 lakosra csökkent. A történelmi változás természetesen hatással volt a magyar társadalom egészére, a gazdaságra, a sportéletre, a futballra egyaránt.  

Az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés utáni időszakában a magyar sportélet, – mint a magyar identitás egyik fontos jelképe – önállósodni próbált az osztrák dominanciától. Magyarország a nemzetközi versenyeken a századforduló környékén már önálló országként indult, hasonlóan a csehekhez. A folyamatos klubalapításoknak /1875: Magyar Atlétikai Club (MAC); 1885: Újpesti Torna Egylet (ÚTE); 1888: Magyar Testgyakorlók Köre (MTK); 1899: Ferencvárosi Torna Club (FTC)/ és az intenzív nemzetközi szerepléseknek köszönhetően Magyarország ereje e téren akkorára nőtt, hogy 1914-ben megszavazták, hogy a soron következő Olimpiát Budapesten rendezzék meg. Ám ezt az első világháború és azok következményei meghiúsították. A magyar futball a századfordulón indult fejlődésnek. 1902. október 12–én rendezték az első hivatalos válogatott mérkőzést, ahol a mieink 5–0-ra kikaptak az osztrák csapattól. Az új sport azonban mégis egyre népszerűbb lett a szurkolók körében: 1905–ben már hétezer ember látta a magyar–osztrák párharcot. 1911–ben az új Fradi-stadion, illetve az egy évvel később épült MTK-stadion lettek a válogatott hazai mérkőzéseinek színterei. A népszerűséggel a nézőszám is tovább növekedett. 1912 és 1918 között a két stadion átlag nézőszáma elérte a 26.500 főt. A világon csupán a két futball-nagyhatalom produkált jobb mutatót: Skócia: 79.400 fő, Anglia: 30.300 fő.

A magyar labdarúgó-válogatott tagjai összekarolkozva az osztrák csapat játékosaival, az 1920-as évekből (Fogl József-hagyaték/ Puskás Intézet)

Trianon minden téren katasztrofális következményekkel járt Magyarország számára, melynek súlyos következménye volt, hogy mindenfajta nemzetközi szerepléstől el lettünk tiltva, így a magyar sportolók nem vehettek részt az 1920–as antwerpeni Olimpián sem, a magyar sport elvesztette vidéki bázisának nagy részét. Az új államok igyekeztek megosztani az egyes nemzetiségeket néhol külön bajnokságokat létrehozva. A kezdeti sokk után Magyarországon 1925-ben megalakult a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola, amely az első ilyen jellegű intézmény volt a világon. A szakember–képzésnek köszönhetően így folyamatosan fejlődhetett a magyar sport. Már az 1936-os nyári olimpiai játékokon Magyarország történelmi sikert ért el azzal, hogy az éremtáblázat harmadik helyén végzett.

A futball történetében egyedüliként – három nemzet (magyar, csehszlovák, spanyol) színeiben válogatott Kubala László nagyszülei–dédszülei is ekkortájt érkeztek a mai Magyarország területére. Édesapja, Pavol Kubala Kurjas és édesanyja, Stecz Anna felmenői nem Magyarországon születtek. Kubaláék a 19. század utolsó harmadában létrejött Osztrák–Magyar Monarchiában, a Trianon után Csehszlovákiának nevezett állam területén, Turóc megyében, a szlovákiai Turanyban (Nagyturány) éltek, Turócszentmártontól nem messze, míg a Stecz család Lengyelországban. Kubala László szülei azonban már Budapesten látták meg a napvilágot. Mindkét család a VIII. kerületben lakott igen szerény körülmények között, így nem csoda, hogy a fiatalok is itt találkoztak és szerették meg egymást.  Az 1925–ben tartott esküvőt követően, 1927–ben született meg Kubala László Pesterzsébeten, ugyanis ekkor már itt laktak. 1933–ban költözött át a család a Kőbányi úton felépített Ganz–kolónia területére, ugyanis mindkét szülő a MÁV Gépgyárban kapott munkát.

A huszonegy éves Kubala László a magyar válogatott mezében (Fotó: Puskás Intézet)

A kis Laci tizenegy éves korában került a Ganz TE–hez, majd 1945–ben leigazolta a Ferencváros. Itt csupán egy évig maradt, ötven mérkőzésén harminchárom gólig jutott és itt találkozott Kocsis Sándorral is, akivel később a Barcelonában is együtt játszott. 1946-ban a háború következtében, a besorozás elkerülése miatt, Pozsonyba költözött és a Slovanhoz igazolt. Húsz évesen elvett egy szlovák lányt, így állampolgárságot is kapott rövidesen. A csehszlovák válogatottban (1946 és 1947 között) hat meccsen négy gólt lőtt. 1948-ban, szintén a kötelező katonaság elől menekülve, visszatért Magyarországra és a Vasasba szerződött. Magyar színekben 1948–ban háromszor szerepelt, gólt nem szerzett.

Kubala László emlékérme a Románia-Magyarország (1-5) válogatott mérkőzésről, 1948. október 24. (Kubala-hagyaték/ Puskás Intézet)

Kubala László útlevele 1950-ből (Kubala-hagyaték/ Puskás Intézet)

A magyarországi kommunista hatalomátvételt követően Kubala László úgy érezte menni kell az országból és 1949-ben egészen Olaszországig szökött. Disszidálásáért az MLSZ elérte a FIFA-nál, hogy két és fél éves eltiltást kapjon. Amíg nem játszhatott igazolt játékosként, addig is pályára lépett: Hungária néven felkészülési mérkőzéseket játszottak a kinti magyarokból összeverbuválódott csapattal. Egy ilyen meccsen szemelték ki őt az FC Barcelona játékos-megfigyelői, és 1950. június 15-től „Kuksi” aláírt a Barcelona csapatához. A büntetés 1951-ben lejárt és Kubala Lászlónak elindult a „spanyol kalandja”. Egy évtizedet töltött el a gránátvörös-kék klubban, amelyben a Kubala név gyakorlatilag egybeforrt a Barcelonával. „Laszi”, ahogy a spanyolok hívták, 329 mérkőzésen 256 gólt szerzett, négyszer nyert bajnokságot, ötször kupát, kétszer szuperkupát és kétszer Vásárvárosok Kupáját.

Immáron a Barcelona mezében a három világklasszis magyar futballista: Kocsis Sándor, Kubala László és Czibor Zoltán (Fotó: Puskás Intézet)

1953–ban már a harmadik válogatottban, a spanyol nemzeti csapatban is bemutatkozott: itt tizenkilenc fellépésén, tizenegyszer volt eredményes.  Válogatott színekben Budapest-válogatott is volt, továbbá kétszer pályára lépett az Európa válogatottban, illetve négyszer a Katalán válogatottban is.

 
U15: győzelem a DVTK ellen

  3-1-re nyert a korábbról elhalasztott meccsén Fóris Róbert csapata, ezzel harmadik bajnokiját is behúzta.

Tovább olvasom
 
Továbbra is az élen fiataljaink

Az 5. fordulóban és egyben az első öt körben is nálunk kapták a legtöbb játékpercet az U20-as korosztályba tartozó...

Tovább olvasom
 
Meccsinfó: Ferencvárosi TC - PAFC

Szurkolói információk az FTC elleni vasárnapi bajnoki mérkőzésre.

Tovább olvasom
Még több Hír
kibomlo kibomlo
Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U15 - DVTK  3-1
Puskás Akadémia FC II - Tatabányai SC  1-2
Csór Truck-Trailer - Puskás Akadémia III (megye II. osztály)  3-4
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U16 (leány) - FC Hatvan  7-0
Puskás Akadémia FC (Női NB II) - ZTE FC  6-0
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U19 - Illés Akadémia-Haladás  2-4
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U17 - MTK Budapest  5-1
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U16 - MTK Budapest  2-3
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U19 (leány) - Veszprémi FC USE  7-1
Felcsút SE U13 - Paksi FC  1-1