Bezár
kibomlo kibomlo

Grosics Gyulára emlékezünk

Hat éve, 2014. június 13-án távozott közülünk az Aranycsapat legendás hálóőre, Grosics Gyula, vagyis a Fekete Párduc. Hagyatéka a Puskás Intézetben található.

Grosics Gyula tizenhárom évesen kezdett el focizni a Dorogi AC csapatában. Kezdetben, a gyorsasága miatt a mezőnyben jobbszélsőt játszott, vagy a kapuban kapott helyet. Később így emlékezett, hogyan maradt mégis kapusposzton: „Mindig oda választottak. Pedig nem szerettem védeni. Már azokban az években is irtóztam a kaputól. Szívesebben játszottam volna kint a mezőnyben.” Aztán egy idő után, ahogy jöttek az eredmények, a sikerek, megváltozott a véleménye erről, és szívesen maradt a gólvonal közelében. A felnőtt csapatban való debütálására már egy év múlva, 1940-ben sor került. Miután a dorogiak a háború miatti állandó harckészültség következtében az egyik soron következő idegenbeli bajnoki mérkőzésükre egyik kapusukat sem tudták nevezni, így az alig tizenöt éves Grosics került a kapuba. Jól sikerült a „beugrás”, a csapat győzelemmel tért haza.

"Munkában" a Fekete Párduc (Grosics-hagyaték/ Puskás Intézet)

1943 és 1947 között a Dorogi AC felnőtt játékosa volt. 1947-től a MATEOSZ, illetve a Teherfuvar kapuját védte. 1950-ben került át a kor sztárcsapatához, a Budapesti Honvédhoz, amely akkoriban az Aranycsapat legendás játékosainak a gyűjtőhelye volt. Összesen 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és háromszor volt magyar bajnok. 1947-ben, huszonegy évesen Albánia ellen mutatkozott be a válogatottban és 86 alkalommal képviselte hazáját. Tagja volt a helsinki olimpián győztes magyar válogatottnak, 1953-ban pedig Európa-kupa győztes lett. Ugyanebben az évben részese volt a 6:3-as győzelemnek, illetve az ’54-es elvesztett világbajnoki döntőnek is.

Grosics Gyula 1950-ben nyert bajnoki aranyérme (Grosics-hagyaték/ Puskás Intézet)

Grosics Gyula a magyar labdarúgó-válogatott kapusaként feketében, mellette a csapatkapitány, Puskás Ferenc (Grosics-hagyaték/ Puskás Intézet)

Három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) szerepelt a kifutásairól is híres kapuvédő, aki elsőként védett fekete szerelésben, így kapta a „Fekete Párduc” becenevet. A vb-döntőt követően, „rendszerellenesként” hazaárulással vádolták meg és börtönnel fenyegették. Ennek következtében Budapestről száműzve a Tatabánya kapujában folytathatta, ahol 1963-ig játszott. 1964-ben abbahagyta a labdarúgást, mert nem engedték, hogy a Ferencvároshoz igazoljon. Nyolcvankettedik születésnapját követően a Ferencvárosi Torna Club igazolt játékosaként a Ferencváros–Sheffield United meccs előtt a kezdőcsapatban tapsolhatott neki az Albert Stadion telt házas közönsége.

Grosics Gyula labdarúgó-igazolványa, 1952. (Grosics-hagyaték/ Puskás Intézet)

Tatabányán 1963-tól játékos-edzőként tevékenykedett. Egy évvel később már edzőként dolgozott Salgótarjánban, majd a KSI-nél, később pedig Kuvaitban. Grosics Gyulát a MOB 1995-ben olimpiai érdemrenddel tüntette ki, 2011-ben pedig Buzánszky Jenővel együtt vette át a Nemzet Sportolója kitüntetést.
 

 
A finisre fordulva

Első csapatunk ezen a héten már végig a Ferencváros elleni mérkőzésre koncentrál. 

Tovább olvasom
 
Szép tavaszban reménykedik a budafoki „légió”

Az NB I-ben és az U21-es Európa-bajnokságon is helytállna Skribek Alen és Huszti András.

Tovább olvasom
 
Meccstörténet: PAFC–FTC

Negyedik győzelmét szerezné meg együttesünk a Fradi ellen a „tavaszi” idénynyitón.

Tovább olvasom
Még több Hír
kibomlo kibomlo
Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

Puskás Akadémia FC - Szombathelyi Haladás  3-0
Puskás Akadémia FC - Újpest FC  5-0
Puskás Akadémia FC - Aqvital FC Csákvár  1-1
Mezőkövesd Zsóry FC - Puskás Akadémia FC  1-0
Mol Fehérvár FC - Puskás Akadémia FC  1-1
Illés Akadémia-Haladás - Puskás Akadémia U16  0-3
Budapest Honvéd - Puskás Akadémia U14  2-3
Puskás Akadémia U19 - FTC  1-2
Érdi VSE - Puskás Akadémia FC II  0-5
Pápai ELC - Puskás Akadémia FC (Női NB II)  0-9