Állod a próbát?
A hetes szám kitüntetett szerepet játszik a népi hit- és mondavilágban: a népmesék főhőseinek, a lovagi tornák résztvevőinek rendre hét próbát kell kiállniuk, hogy bizonyítsák tudásukat és rátermettségüket. A hétpróba az elmúlt évtizedek során atlétikai versenyszám lett, és a minap, ha nem is a hetedhét országon túl, de akadémiánk sportcsarnokában labdarúgóink is hétpróbás bajnokok lettek.
Utánpótlás
⏲ 2020-08-21
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy furfangos erőnléti edző, aki edzőtársaival együtt különféle próbatételeket, szám szerint hetet, eszelt ki a puskásos növendékeknek, hogy kiderüljön: kik is a legügyesebb, legerősebb futballisták a többi között. Merthogy edzői hitvallásuk szerint, aki labdarúgónak áll, talpraesettnek kell annak lennie, mérettessen meg a futballpályán vagy éppen a felemás korláton.
Miután szakembereink levezényelték potenciális puskásosaink kiválasztóját, a Puskás Akadémia sportközpontjában alakítottak ki állomásokat, amelyek egy-egy erőpróbának adtak helyet. A másodízben megrendezett hétpróbán labdarúgóinknak az atlétikai hétpróba versenyszámainak – 100 méter gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 méter síkfutás, távolugrás, gerelyhajítás, 800 m síkfutás – ihletésében hét feladatot kellett teljesíteniük. A legkisebbektől a legnagyobbakig, az U14-es fiúktól egészen a U19-esekig, kivétel nélkül minden korosztályunk sorra került.
Az első állomáson az atlétika klasszikus versenyszámában, az alsó végtag dinamikus erejét mérő helyből távolugrásban mutathatták meg magukat labdarúgóink. A második állomáson a felső végtagok, főként a mellizom erejére volt szükség: következett a „Herkules-képző”, avagy a jó öreg fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás – játékosaink közül akadt, aki hetvenet is képes volt megcsinálni. A kimondottan felsőtest-állóképességi gyakorlat, a hajlított karú függésben tartás sem maradhatott ki a próbák közül – volt, aki több mint egy percig bírta. A legfőképp a tricepszet igénybe vevő klasszikus szabadtestsúlyos, erő-állóképességi gyakorlat, a tolódzkodás ugyancsak a próbák egyike volt, ahogyan a függésben lábemelés fogásmagasságig is – szükség volt hát a hasizmokra! Kimondottan ügyességi feladatként az utolsó előtti próba a férfi szertorna egyik alapeleme, a saslengés volt, s rögvest kitűnt: a helyes kivitelezés nem is olyan könnyű, mint amilyennek első ránézésre látszik. Az utolsó állomáson játékosaink az akadémia szabadtéri rekortán pályáján háromezer méternyi futással „vezethették le” a hétpróba fáradalmait.
„Amikor megfogalmazódott a hétpróba gondolata, olyan gyakorlatsort szerettünk volna a fiúk számára összeállítani, amelynek segítségével – a labdarúgás eszköztárán túl – mérhetjük a játékosok kondicionális képességeit, méghozzá nem csupán az alsó-, de a felsőtest erejét is. Ügyességi feladatokban gondolkodtunk, így született meg a hétpróba – fogalmaz Diós Bence erőnléti edző. – A tavalyi hétpróbához képest javultak a labdarúgók eredményei, talán azért is, mert már találkoztak a feladatokkal, tudták, mire számítsanak, és persze ügyesedtek is. Valóban szívvel-lélekkel teljesítették a próbákat, beleadtak apait-anyait, működött a versenyszellem is. Úgy hiszem, a periodizációban éppen a legjobbkor, a bajnokság kezdése előtt került sor a hétpróbára. Emelem kalapom a fiúk előtt!”
Így volt, nem mese volt.