Kocsis Sándor alig tizenhárom évesen a Ferencváros ifjúsági csapatában kezdett el focizni. Korán felfigyeltek tehetségére, így négy év múlva, tizenhét évesen már a felnőtt keret tagja lett. A zöld-fehéreknél töltött négy éve alatt nyolcvankilenc mérkőzésen hetven gólt szerzett.

Kocsis Sándor Ferencvárossal elért bajnoki aranyérme 1948-1949. (Kocsis-hagyaték/ Puskás Intézet)

A kommunista hatalom nyomására többedmagával kénytelen volt átigazolni a rendszer kirakatcsapatához, a Budapest Honvédhoz.  A fejjátékáról híres Kocsis immáron az új csapattársakkal, Bozsikkal, Puskással, illetve a korábbi ferencvárosi Budai II-vel Kispesten is hozta a formáját, és 160 fellépésén 177 találatot jegyzett, emellett pedig négyszer ünnepelhetett bajnoki elsőséget. Az 1956-os magyar forradalom leverése idején külföldi túrán volt a Honvéddal, ahonnan már nem tért haza. 1957-től egy évig Svájcban a Young Fellows Zürich csapatában játszott, majd 1958 és 1966 között az FC Barcelona játékosa volt, többek között Czibor Zoltánnal és Kubala Lászlóval. A katalánoknál nem véletlenül az „Aranyfejű” becenevet kapta, hiszen 75 meccsen 42 gólt szerzett. A Barcelonával kétszer nyert bajnokságot, kétszer Spanyol Kupát, és egyszer Vásárvárosok Kupáját. A katalán csapatban 1968-ban játszotta búcsúmeccsét, pont október 23-án, emlékezve szeretett hazájára és a forradalomra.

Kocsis Sándor búcsúmeccsének plakátja, 1968. október 23. (Kocsis-hagyaték/ Puskás Intézet)

Kocsis Sándor a címeres mezben sem maradt adós a gólokkal. Az 1948-as debütálásakor Románia ellen egyből duplázni tudott. A válogatottban összesen 68 alkalommal lépett pályára, és 75-ször talált az ellenfél hálójába. Óriási szerepe volt az Aranycsapat menetelésében; Európa-kupát nyert, majd játszott 1953. november 25-én a Wembleyben, ahol az angolok felett 6–3-as diadalt arattunk. „Kocka” főszereplő volt az 1954-es svájci labdarúgó-világbajnokságon is, ahol a számunkra keserű ezüstérem mellett 11 góljával gólkirályi címet szerzett.

Kocsis Sándor emlékérme a Románia-Magyarország (1-5) mérkőzésről (Kocsis-hagyaték/ Puskás Intézet)

Még nem volt ötvenéves, amikor 1979. július 22-én, súlyos betegen és zaklatott lelkiállapotban – mindmáig tisztázatlan körülmények között – lezuhant egy barcelonai kórház negyedik emeletéről.