Az első félórában pontatlanság jellemezte mindkét gárda játékát, de a mieink voltak aktívabbak. A Vasas csak a tizenhatosunkig jutott el, akadémistáinknak viszont lövésekre is futotta. Az első igazán komoly helyzet gólt is hozott. A 38. percben Suscsák adott egy kötényt a vendégek kapuja előtt, majd keresztbe passzolt. Zsigmond lövése először még elakadt, de a felszabadítani igyekvő Pápai lábáról ismét Zsigmondra, onnan pedig a kapu közepébe pattant a labda. (1-0)
A második félidőben még jobban beszorítottuk a Vasast, egymást érték a támadásaink, majd az 56. percben ismét Suscsák passzolt, ezúttal Szabó Máté elé, aki bevitte a labdát a tizenhatoson belülre, majd jobbról, éles szögből a kapus hasa alatt a hosszúba lőtt. (2-0)

A 72. percben Komódit buktatták a tizenhatoson belül, a megítélt tizenegyest Suscsák értékesítette: higgadtan helyezett a bal alsó sarokba. (3-0)
A biztos vezetés tudatában a Puskás-fiatalok visszavettek a ritmusból, amiért – mint utóbb kiderült – súlyos árat fizettek. A 81. percben Filipovic fejelt vissza egy labdát a kapunk elé, Molnár szerencsétlenül ért bele, így öngóllal szépítettek a vendégek. (3-1)

Néhány perc múlva ismét Filipovic villant meg. Egy rossz felszabadítás után 14 méterről a jobbösszekötő helyéről kilőtte a hosszú alsót. (3-2)
A végén pedig beteljesedett a mieink végzete: a 90. percben megint Filipovic szerzett labdát a tizenhatosunk bal sarkánál, tett egy cselt befelé, majd a jobb felső sarokba lőtt. (3-3)

A harmadik gól után már senki sem gondolta azt, hogy nem a Puskás Akadémia nyeri a meccset, talán ez szülte azt az elszürkülő játékot, amivel felhoztuk az ellenfelet. A piros-kékek 3-1-nél vérszemet kaptak és ritmust váltottak, Filipovic pedig a hátára vette a csapatot, így sajnos ki kell mondani: megérdemelten raboltak tőlünk pontot.