Bezár
kibomlo kibomlo

Kilencvenkét éve született Grosics Gyula

1926. február 4-én Dorogon látta meg a napvilágot Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás hálóőre. Hagyatékának jelentős része a Puskás Intézetben található.

1938-ban szülővárosában kezdett focizni. 1947-től a MATEOSZ, illetve a Teherfuvar SE csapatánál szerepelt, majd 1950-ben a Budapest Honvédba igazolt. A kispesti csapattal háromszor ünnepelhetett bajnoki címet. 1954 őszén koholt vádak alapján egy évre eltiltották a labdarúgástól. Budapestről száműzve, 1956-tól Tatabányára igazolt, ahol visszavonulásáig, 1962-ig játszott. A forradalom idején részt vett a Honvéd illegális dél-amerikai túráján, de 1957 nyarán mégis a hazautazás mellett döntött. Összesen 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára.


Érdekes, hogy a „Fekete Párduc” kezdetben nem teljesen fekete szerelésben lépett pályára. A Dorog játékosaként ugyanis még nem engedték neki az akkor „különcnek” számító fekete nadrág-fekete mez együttest, így a fekete nadrághoz fehér felsőt viselt szám nélkül. Mezszámot már a Honvédos időszakában kapott, mikoris az ötvenes évek elején a nemzetközi szövetség kötelezte a klubokat a számozásra. Innentől kezdve Grosics Gyula bajnokin, illetve válogatott meccsen egyaránt fekete ruhában, a hátán fehér 1-es számmal lépett pályára.

Abban a korszakban a kapusposzton egy sor újdonság fűződött a nevéhez: például, hogy kapustársaival ellentétben ő a mérkőzések egészében nemcsak a gólvonalon állt, hanem szinte negyedik hátvédként irányította az egész csapatot. Kuriózumnak számított továbbá, hogy a kapujától távoli, akár harminc-negyven méteres kifutásaival sokszor akasztotta meg az aktuális ellenfél támadását.

 

A válogatottban 1947 és 1962 között 86 alkalommal védett. Az Aranycsapat egyik oszlopaként tagja volt az 1952-es helsinki olimpián győztes csapatnak, illetve ott volt a római Európa-kupa sikernél, a londoni 6-3-as diadalnál és az 1954-es berni döntő elvesztésén is. Három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) szerepelt. Visszavonulását követően Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-nél, illetve Kuvaitban dolgozott edzőként.

Számos kitüntetése és elismerése mellett 2009-ben Gyulán megalakult a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia, ahol 2012-ben, Kovács Jenő alkotásaként, felállították egész alakos bronzszobrát, amely védés közben ábrázolja. 2011-ben róla nevezték el a tatabányai futballstadiont, majd ugyanebben az évben a Nemzet Sportolói közé választották.
Grosics Gyula mind a sportban, mind a magánéletben mindvégig visszafogott, ugyanakkor határozott, a hazáját végtelenségig szerető, becsületes tudott maradni, aki nemcsak hitt az emberi értékek tiszteletében, hanem eszerint is próbált élni. Az alábbi idézete hűen tükrözi, emberi és sportolói hozzáállását a mindennapokhoz, illetve hogy milyen is volt ő maga:
„A játékosok még véletlenül se higgyék azt, hogy ők tisztelik meg a közönséget, hanem éppen fordítva. A játékos érezze magát megtisztelve, hogy egy nemzet színeit képviselheti a nagyvilágban. Ez egy íratlan törvénye a közösség képviseletének, és ez nemcsak a sportra, hanem a világon minden másra igaz.”


 

 
Magabiztosan vertük a Paksot

Az OTP Bank Liga 9. fordulójában Gyurcsó Ádám duplájával 4-2-re győztük le zöld-fehér vendégeinket.

Tovább olvasom
 
Presztízs győzelem

NB III-as együttesünk 2–1-re nyert a MOL Fehérvár FC II elleni Fejér megyei derbin.

Tovább olvasom
 
Legyőztük a listavezetőt

Ráadásul két korosztályban, U14-ben és U15-ben is jobbak voltunk a Kisvárdánál. 

Tovább olvasom
Még több Hír
kibomlo kibomlo
Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

MOL Fehérvár FC II - Puskás Akadémia FC II  1-2
ETO FC Győr - Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U16  0-12
Puskás Akadémia III (megye II. osztály) - Bicske II  4-0
Kelen SC - Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U14 (leány)  0-4
Felcsút SE U13 - PVSK  3-1
Felcsút SE U12 - PVSK  1-0
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U15 - Várda Labdarúgó Akadémia  2-0
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U14 - Várda Labdarúgó Akadémia  2-1
Puskás Akadémia FC - Paksi FC  4-2
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U19 (leány) - FTC  0-4