megafon Ne maradj le semmiről! HÍREK MECCSINFO SHOP
Magyar Labdarúgó-szövetség logó OTP Bank Liga logó MOL Magyar Kupa logó Mészáros és Mészáros logó Strabag logó Duna aszfalt logó R-KORD logó Fejér-B.Á.L. Zrt. logó Vivien logó Búzakalász logó
Swietelsky logó BELFRY logó Penny Market logó 2rule logó Hazai Építőgép Társulás logó Szabadics logó Magyar építő logó okm logó ZÁÉV logó Vízügyi Kivitelező Kft. logó
Vértesaszfalt logó A-HÍD logó FÉSZ ZRT. logó M4 Sport logó Vál-völgyi kisvasút logó Alcsúti Arborétum logó Alcsútdobozi Kalandpark logó Puskás Ferenc Sport Hotel logó Bell Invest Kft. logó Vivien logó
Mészáros és Mészáros logó 2rule logó Alcsútdobozi Kalandpark logó Mészáros és Mészáros logó Strabag logó Duna aszfalt logó Vál-völgyi kisvasút logó Alcsúti Arborétum logó Vivien logó Puskás Ferenc Sport Hotel logó

Kilencvenhárom éve született a "Kazal"


1925. május 4-én Újdombóváron látta meg a napvilágot Buzánszky Jenő vagyis „Kazal”, az Aranycsapat legendás hátvédje. Jenő bácsi hagyatékának jelentős része a Puskás Intézetben található.

A születésnapos, egy korábbi interjújában így emlékezett arra, hogyan is kapta a „Kazal” becenevet: „A nézők bekiabálták, idővel rám ragadt. Nyilván a magas homlokom miatt, és hogy hasonlítok a hajdani kopasz komikusra, Kazal Lászlóra.”

Az Aranycsapat tagjai közül ő volt az egyedüli, akit nem a fővárosból, hanem vidéki csapatból válogattak be. A remek játékos pályafutása a Dombóvári Vasutasban vette kezdetét, majd Pécsre került, innen pedig 1947-ben a Dorogi Bányászhoz igazolt. Dorogon kezdetben csapattársak voltak Grosics Gyulával, ám a „Fekete Párducot” nem sokkal később a MATEOSZ csapata igazolta le. Buzánszky Jenő egész karrierje során hű maradt a városához: tizenhárom évig, az 1960-as visszavonulásáig szerepelt az együttesben, ahol 330 fellépésén 25 gólt rúgott. Legnagyobb sikereit azonban a válogatott hozta meg neki. 1950 és 1956 között 49-szer ölthette magára a címeres mezt. Az Aranycsapat minden jelentősebb mérkőzésén ott volt a pályán. Tagja volt az 1952-ben olimpiai győztes csapatnak Helsinkiben. Egy évvel később Európa-kupát ünnepelhetett, majd részese volt az angolok elleni óriási 6-3-as győzelemnek is. 1954-ben, Svájcban világbajnoki ezüstérmet nyert.

Aktív pályafutását követően 1961-től 1972-ig edzőként dolgozott, majd a futball irányításában is részt vett a Komáromi, a Komárom-Esztergom Megyei, illetve a Magyar Labdarúgó Szövetségben betöltött pozícióin keresztül.

A dorogi stadion 2010 májusa óta viseli az ő nevét. Számos kitüntetése mellett 2011-ben a Nemzet Sportolói közé választották, barátjával és egykori játékostársával, Grosics Gyulával együtt.

 


Tóth és Nunes az álomcsapatban

Tóth Balázs és Joao Nunes is bekerült a szezon...


Az utolsó pillanat döntött

Nem jött össze PAFC II-nek a pontszerzés a BKV Előre vendégeként


Tóth Balázs az idény kapusa!

Huszonhárom éves hálóőrünk lett az OTP Bank Liga 2020/21-es...

HÍREK

Kilencvenhárom éve született a "Kazal"


1925. május 4-én Újdombóváron látta meg a napvilágot Buzánszky Jenő vagyis „Kazal”, az Aranycsapat legendás hátvédje. Jenő bácsi hagyatékának jelentős része a Puskás Intézetben található.

A születésnapos, egy korábbi interjújában így emlékezett arra, hogyan is kapta a „Kazal” becenevet: „A nézők bekiabálták, idővel rám ragadt. Nyilván a magas homlokom miatt, és hogy hasonlítok a hajdani kopasz komikusra, Kazal Lászlóra.”

Az Aranycsapat tagjai közül ő volt az egyedüli, akit nem a fővárosból, hanem vidéki csapatból válogattak be. A remek játékos pályafutása a Dombóvári Vasutasban vette kezdetét, majd Pécsre került, innen pedig 1947-ben a Dorogi Bányászhoz igazolt. Dorogon kezdetben csapattársak voltak Grosics Gyulával, ám a „Fekete Párducot” nem sokkal később a MATEOSZ csapata igazolta le. Buzánszky Jenő egész karrierje során hű maradt a városához: tizenhárom évig, az 1960-as visszavonulásáig szerepelt az együttesben, ahol 330 fellépésén 25 gólt rúgott. Legnagyobb sikereit azonban a válogatott hozta meg neki. 1950 és 1956 között 49-szer ölthette magára a címeres mezt. Az Aranycsapat minden jelentősebb mérkőzésén ott volt a pályán. Tagja volt az 1952-ben olimpiai győztes csapatnak Helsinkiben. Egy évvel később Európa-kupát ünnepelhetett, majd részese volt az angolok elleni óriási 6-3-as győzelemnek is. 1954-ben, Svájcban világbajnoki ezüstérmet nyert.

Aktív pályafutását követően 1961-től 1972-ig edzőként dolgozott, majd a futball irányításában is részt vett a Komáromi, a Komárom-Esztergom Megyei, illetve a Magyar Labdarúgó Szövetségben betöltött pozícióin keresztül.

A dorogi stadion 2010 májusa óta viseli az ő nevét. Számos kitüntetése mellett 2011-ben a Nemzet Sportolói közé választották, barátjával és egykori játékostársával, Grosics Gyulával együtt.

 

 

Tóth és Nunes az álomcsapatban

Tóth Balázs és Joao Nunes is bekerült a szezon...

 

Az utolsó pillanat döntött

Nem jött össze PAFC II-nek a pontszerzés a BKV Előre vendégeként

 

Tóth Balázs az idény kapusa!

Huszonhárom éves hálóőrünk lett az OTP Bank Liga 2020/21-es...

More news
Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

DVSC-DLA - Puskás Akadémia U17  1-2
BKV Előre - Puskás Akadémia FC II  1-0
Puskás Akadémia U14 - Várda Labdarúgó Akadémia  3-1
Puskás Akadémia U15 - Várda Labdarúgó Akadémia  2-0
Veszprém FC USE - Puskás Akadémia U19 (leány)  1-6
Puskás Akadémia FC - Budafoki MTE  5-0
Puskás Akadémia FC II - Balatonfüredi FC  1-2
Puskás Akadémia U14 (leány) - Pápai ELC  0-2
Puskás Akadémia U15 - Budapest Honvéd-MFA  1-1
Puskás Akadémia U19 - PMFC  0-1