Bezár
kibomlo kibomlo

Öt éve hunyt el Grosics Gyula

2014. június 13-án távozott közülünk az Aranycsapat legendás hálóőre, a Fekete Párduc, vagyis Grosics Gyula. Hagyatéka a Puskás Intézetben található.

Grosics Gyula tizenhárom évesen kezdett el focizni a Dorogi AC csapatában. Kezdetben, a gyorsasága miatt a mezőnyben jobbszélsőt játszott, vagy a kapuban kapott helyet. Később így emlékezett, hogyan maradt mégis kapusposzton: „Mindig oda választottak. Pedig nem szerettem védeni. Már azokban az években is irtóztam a kaputól. Szívesebben játszottam volna kint a mezőnyben.” Egy idő után aztán, ahogy jöttek az eredmények, a sikerek, megváltozott a véleménye erről, és szívesen maradt a gólvonal közelében. A felnőtt csapatban való debütálására már egy év múlva, 1940-ben sor került. Miután a dorogiak a háború miatti állandó harckészültség következtében az egyik soron következő idegenbeli bajnoki mérkőzésükre egyik kapusukat sem tudták nevezni, így az alig tizenöt éves Grosics került a kapuba. Jól sikerült a „beugrás”, a csapat győzelemmel tért haza.

Grosics Gyula "munka közben" a pályán (Grosics-hagyaték/ Puskás Intézet) 

1943 és 1947 között a Dorogi AC felnőtt játékosa volt. 1947-től a MATEOSZ, illetve a Teherfuvar kapuját védte. 1950-ben került át a kor sztárcsapatához, a Budapesti Honvédhoz, amely akkoriban az Aranycsapat legendás játékosainak a gyűjtőhelye volt. Összesen 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és háromszor volt magyar bajnok. 1947-ben, huszonegy évesen Albánia ellen mutatkozott be a válogatottban és 86 alkalommal képviselte hazáját. Tagja volt a helsinki olimpián győztes magyar válogatottnak, 1953-ban pedig Európa-kupa győztes lett. Ugyanebben az évben részese volt a 6:3-as győzelemnek, illetve az ’54-es elvesztett világbajnoki döntőnek is.

Grosics Gyula az Aranycsapat kapusaként, Puskás Ferenc mellett (Grosics-hagyaték/ Puskás Intézet)

Három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) szerepelt a kifutásairól is híres kapuvédő, aki elsőként védett fekete szerelésben, így kapta a „Fekete Párduc” becenevet. A vb-döntőt követően, „rendszerellenesként” hazaárulással vádolták meg és börtönnel fenyegették. Ennek következtében Budapestről száműzve a Tatabánya kapujában folytathatta, ahol 1963-ig játszott. 1964-ben abbahagyta a labdarúgást, mert nem engedték, hogy a Ferencvároshoz igazoljon. Nyolcvankettedik születésnapját követően a Ferencvárosi Torna Club igazolt játékosaként a Ferencváros–Sheffield United meccs előtt a kezdőcsapatban tapsolhatott neki az Albert Stadion telt házas közönsége.
1963-tól játékos-edzőként tevékenykedett Tatabányán. 1964-től edzőként dolgozott Salgótarjánban, majd a KSI-nél, később pedig Kuvaitban. Grosics Gyulát a MOB 1995-ben olimpiai érdemrenddel tüntette ki, 2011-ben pedig Buzánszky Jenővel együtt vette át a Nemzet Sportolója kitüntetést.

 

 
Így lettünk bronzérmesek!

David Vanecek, Josip Knezevic, Urblík József és a többiek összesen ötvenkétszer zörgették meg az ellenfelek...

Tovább olvasom
 
Hatvanhat éve történt a berni tragédia

1954. július 4-én az Aranycsapat 3–2-es vereséget szenvedett a németektől a svájci labdarúgó-világbajnokság Bernben...

Tovább olvasom
 
Portugál bekk az első fecske

Egyesületünk kettő plusz egy éves szerződést kötött Joao Nunesszel.

Tovább olvasom
Még több Hír
kibomlo kibomlo
Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

Puskás Akadémia FC - Budapest Honvéd  2-1
Puskás Akadémia FC - Paksi FC  3-1
DVTK - Puskás Akadémia FC  1-2
DVSC - Puskás Akadémia FC  2-2
Puskás Akadémia FC - Kaposvári Rákóczi FC  2-1
ZTE FC - Puskás Akadémia FC  2-0
Puskás Akadémia FC - FTC  1-1
Puskás Akadémia FC - Aqvital FC Csákvár  5-0
Puskás Akadémia FC - Budafoki MTE  2-0
Herceghalom - Puskás Akadémia III (megye II. osztály)  1-3