Bezár
kibomlo kibomlo
Sport- és Konferenciaközpont

TISZTELT SPORTBARÁTOK!

 

Mészáros Lőrinc
kuratóriumi elnök

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Puskás Akadémia, amely 2007 óta viseli minden idők legnagyobb magyar labdarúgójának nevét. A „névadó” óta eltelt alig több mint egy évtizedbe annyi mindent sikerült belesűrítenünk, hogy egy a maihoz hasonló alkalomkor visszatekintve szinte nem is hisszük, hogy ennyi mindenre voltunk képesek ilyen rövid idő alatt. A tevékeny ember számára gyorsan repül az idő: szinte tegnap volt, hogy 2014-ben a Puskás– Suzuki-kupa döntőjével felavattuk a világ egyik legszebb és legkülönlegesebb futballstadionját, a Pancho Arénát, most pedig újra itt vagyunk, hogy átadjuk a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontot. Azt a létesítményt, amely amellett, hogy bővíti akadémiánk eszköztárát, a társadalmi felelősségvállalás példájául is szolgál. A sportközpont ugyanis nem egy egyszerű sportcsarnok, hanem kötelezettségvállalás. Akadémiánk hitvallása szerint ugyanis mi nemcsak labdarúgókat képzünk, hanem embereket nevelünk, nemcsak a testet, de a szellemet is építeni akarjuk – erre szolgálnak majd az új funkciók. Akadémistáink immár nemcsak iskolai műveltséget és labdarúgótudást kapnak, hanem lehetőséget arra, hogy felkészüljenek a testnevelő tanári pályára. A nálunk megszerzett ismereteiket, tapasztalataikat így nemcsak a pályán kamatoztathatják, hanem a nemzet szolgálatába
állíthatják azáltal, hogy részesei lehetnek a mentálisan és fizikálisan egészséges, tettre, alkotásra kész generációk nevelésének. A konferenciaközpont helyet és lehetőséget ad az évek során megszerzett sporttudományos és szakmai tudás megosztására, amely szintén szeretett sportágunk, a labdarúgás felemelkedését
szolgálja, és szándékunk szerint nemzetközi eszmecseréknek is helyszínül szolgálhat. A Dobrosi Tamás tervezte építmény tehát szimbólum, a magyar sport és a nemzet sorsa iránti elkötelezettség jelképe, s egyúttal garancia arra: a következő évek-évtizedek is a Puskás Akadémia szellemiségéhez méltón, tevékenyen telnek majd. Az előttünk álló feladatokhoz kívánok mindnyájunknak erőt és jó egészséget!

AKADÉMIÁNK ÚJ SZAKMAI FELLEGVÁRA

Eddig még nem látott távlatokat nyithat a labdarúgó- és sporttudományos képzésben a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont megépülése – az impozáns létesítményről Takács Mihállyal, akadémiánk igazgatójával beszélgettünk.

Egy korábbi interjúban már beszélt a kettős életpályamodellről. Ez az elképzelés mennyiben inspirálta a sport-és konferenciaközpont megépítését?

Az alapítónk, Orbán Viktor által megfogalmazott filozófia szerint nemcsak kiváló futballistákat, hanem sikeres embereket is nevelünk, így minden korosztály azon játékosainak is adnunk kell egy alternatívát, akik labdarúgóként nem jutnak el a legmagasabb szintre. Mindennapi életünket e filozófia mentén rendeztük be, éljük és alakítjuk – ez adta az ötletet ahhoz, hogy belefogjunk ebbe a nagy ívű projektbe, egy többfunkciós csarnok megépítésébe, és ezért gondoltuk ki első pillérként a kettős életpályamodellt, melynek lényege, hogy az arra fogékony gyerekeket a testnevelő tanári pálya felé igyekszünk irányítani. Innen jött egy olyan csarnok megépítésének gondolata, amely amellett, hogy bővíti a labdarúgóképzés eszközeinek tárházát, lehetőséget teremt arra, hogy a nálunk tanuló gyermekeknek a labdarúgó-karrier mellett egy másik jövőképet is fel tudjunk mutatni. Ebben a törekvésünkben támogat minket a Testnevelési Egyetem, amely ugyan más intézményekkel is ápol hasonló jellegű kapcsolatot, de a labdarúgó-akadémiák közül a miénk lesz az első, ahol a növendékek ilyen jellegű képzést kapnak. A tervek szerint a TE tanárai, illetve az ottani, szakmai gyakorlatukat töltő hallgatók is segíthetik a Puskás Akadémia növendékeit abban, hogy felkészüljenek a tanári pályára, s mindez az egyetem PhD-képzésébe is illeszkedni fog.

Az új csarnok nyilván a labdarúgók képzésében, a mozgáskultúra fejlesztésében is új távlatokat nyithat.

A kultúra létrehozásának képessége emberi mivoltunk bizonyítéka, s a sport, a mozgás művészete már az ókorban is ennek részét képezte. Akadémiánk szakembereinek külföldi tanulmányútjai során tapasztaltak alapján elmondható, hogy az összes sportág közül a legnépszerűbb s talán a legdinamikusabban fejlődő labdarúgásban korszak- illetve kultúraváltás van kialakulóban, újabb és újabb képességfejlesztő és tudományos területek illeszkednek be a futballisták képzésébe – ezekkel a folyamatokkal lépést tartani, ezeket a saját mindennapi munkánkba beépíteni egy elitakadémiának kötelessége. A nemzetközi trendekhez igazodva a Puskás Akadémia Sport-és Konferenciaközpontban is megtalálhatók az erőt, az állóképességet és a gyorsaságot fejlesztő legmodernebb eszközök, s az épület funkcionális kialakítása során azon volt a hangsúly, hogy a berendezés a lehető legkomplexebben és leghatékonyabban segítse a technikai képzés során elsajátítandó mozgásminták oktatását, illetve tanulását.

A konferenciaközpont milyen rendezvényeknek adhat otthont?

A Puskás Akadémián évek óta működő a sporttudományi csoport munkájának köszönhetően az intézmény, illetve az itt folyó képzés eljutott arra szintre, hogy rendelkezik publikálásra érdemes tudásbázissal, amelyet nemcsak írásban, hanem verbális formában is érdemes megosztani a modern tudásra fogékony szakemberekkel. Ezzel a szándékkal jött létre a 250 fős nagyelőadóval és egy körelőadóval ellátott konferenciaközpont, amely tökéletes helyszínül szolgálhat a labdarúgással – vagy akár egyéb sportokkal is – kapcsolatos tapasztalatcsere különböző szintű fórumainak, például a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett továbbképzéseinek és szakmai szimpóziumainak is. Az akadémia sok nemzetközileg elismert szakemberrel van kapcsolatban, így leginkább a sporttudományhoz, illetve a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó nívós események kapnak helyet itt, de az üzleti alapú működés is lehetséges, így egyéb, nem sporttémájú rendezvényeknek, konferenciáknak is otthont adhat a későbbiekben a komplexum.

A Vál-völgy sport- és kulturális életében, illetve a magyar sport fejlesztésében milyen szerepet kaphat a létesítmény?

A Bozsik-programban a Vál-völgyi gyerekek különböző korosztályai vesznek részt, valamint a helyi Letenyey Lajos Középiskola tanulói is ezt a csarnokot fogják használni, így nemcsak az akadémia, de maga a község és a környező települések is rengeteget profitálnak a sport- és rendezvényközpont megépüléséből. A testnevelésórákon túl a Bozsik-program téli teremtornáinak is helyt ad majd a labdajátékcsarnok, de alkalmas lesz arra is, hogy a magyar nemzeti csapatok közül a férfi, illetve női kézilabda-, kosárlabda- és röplabda-válogatottak összetartásai közül néhányra itt kerüljön sor, a technikai feltételek ugyanis ehhez is adottak.
 

MÉLTÓ KULISSZÁK A TESTI-SZELLEMI FEJLŐDÉSHEZ

Dobrosi Tamás, a Pancho Aréna és a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont tervezőjének gondolatai az építészetről, az állandó megújulásról és a mindennapokban is megnyilvánuló szakralitásról.

A Puskás Akadémia épületcsaládjának tervezésekor építészetileg mekkora feladatot jelentett a létesítmények és a természeti környezet harmóniájának megteremtése?

Az építészet szolgálat, hiszen általában nem az építész dönti el, mit és hova kell tervezni, de a helyszín bármilyen épület magvát magában hordozza. A Pancho Arénával kapcsolatban is azt szoktam mondani: vannak olyan szempontok, amelyek nem tőlem függnek, és olyanok is, amelyek egyrészt alkotói, művészi oldalról, másrészt mérnöki oldalról befolyásolhatók. Amikor az a feladat, hogy egy ilyen falusias szövetbe bele kell helyezni egy ottani léptékkel mérve óriási épületet, akkor az építésznek azt kell megvizsgálnia, hogyan lehet a kettő közt nyilvánvalóan meglévő ellentmondást feloldani. Ebben a tekintetben komoly szerencse, hogy terület földrajzi adottságai, a Váli-völgy lejtésviszonyait segítségünkre voltak abban, hogy nemcsak a Pancho Arénát, hanem a sportközpontot is olyan módon tudjuk belesüllyeszteni a földbe, hogy ez minél kevésbé jelentsen „tájsebet” ebben az egyébként gyönyörű völgyben.

A sportközpont a tervező szándéka szerint mennyire hasonlít a „testvérre”, a Pancho Arénára?

Állandóan megújulni, mindig többet adni korábbi önmagunknál nagyon fontos szakmai és emberi feladat. Makovecz Imrétől tanultam a szerves építészeti gondolkodást, hivatásomnak és hitvallásomnak tekintem, hogy folytassam, fejlesszem és továbbvigyem ezt a szakmai filozófiát. Ő maga is azt vallotta, hogy a tanítványnak át kell rágnia magát a Mester „kásahegyén”, mint ahogyan a saját árnyékunkon is folyamatosan túl kell lépnünk. A Pancho Aréna nemzetközi építészeti fogadtatása elért egy szintet, amelynek túlteljesítését komoly kihívásnak és alkotó emberként magamra nézve kötelezőnek tekintettem – bár nem tisztem az épület értékelése, de úgy érzem, sikerült. A Puskás Akadémia sport- és konferenciaközpontja egészen más típusú épület, mint az aréna, hiszen nem egy nagy, nyitott szabadtéri építmény, az itt kialakult terek egészen más minőségűek – már csak a funkciójuk miatt is. A sportközpont a stadionnal szemben zárt, belső tér, amelynek ennek megfelelően más a megközelítése, a belsőépítészete, ugyanakkor hangulatában, formálásában, úgy vélem, túlmutat a Pancho Arénán.

Milyen új megoldásokkal találkozhat a látogató sportközpontban?

Új építészeti megoldások helyett inkább az épületcsalád már meglévő építészeti eszközeinek, illetve a tereknek, az építmény tömegének egyfajta finomhangolásáról beszélhetünk, amely egy magasabb szintű érték létrehozását célozza. A sportközpont egyik nagyon izgalmas térszervezési megoldása, hogy a tornacsarnokokat vizuálisan összekötöttük azokkal az emeleti előcsarnokokkal, amelyek egy átlagos tornateremben vagy sportcsarnokban teljesen külön térrészletet képeznek, ugyanakkor azt a funkciót, melyet egy ilyen tértől elvárunk, maradéktanul ellátják. Próbáltuk a belső, zegzugos utcákhoz hasonlatos, labirintusszerű folyosókat úgy alakítani, úgy szobrászkodni, hogy a funkció tökéletes megtartásával egy még magasabb szintű térélményt biztosítsunk az idelátogatóknak. Olyan tereket alkottunk, amelyekben emberek fognak élni, dolgozni, barátkozni, próbáltunk olyan dramaturgiát, olyan kulisszákat teremteni, amelyek méltó helyszínei lesznek az itt élők-dolgozók életének.

A szerves építészetről – mivel sokkal inkább építészeti filozófia, mint bizonyos jól azonosítható jegyekben tetten érhető stílus – sokaknak a szakrális terek, templomok jutnak eszébe. Hogyan kapcsolható össze egy sportcsarnok funkcionalitása a szakralitással?

Mára a világ – talán a történelem szükségszerű menetének eredményeképpen – eléggé deszakralizálódott. Ha azonban valaki kisebb közössége; családja, munkahelye életét nézi, észreveszi, hogy mindennapi létünknek megvan a maga dramaturgiája, a maga szakrális töltete. Megszületünk, megházasodunk, leérettségizünk, új lakásba költözünk, ezek mind-mind fordulópontok, apró vagy éppen nagyobb elemei ennek a drámának, mind magukban hordoznak egyfajta szakralitást. Ha a modern jelenségek felületessége mögé tekintünk, meglátjuk egymásban Isten képmását; az épület is az emberi jelleg, az Isten képmására teremtettség kivetülése egy élethelyre. Az épület, amelyet mi saját otthonunknak vagy munkahelyünknek, sporttevékenységi terünknek, iskolánknak választunk – vagy éppen kapunk – visszahat ránk, ahogy mi is ott hagyjuk e terekben saját életünk lenyomatát. Az építészet felelőssége az, hogy a közösségben, az itteni nagy labdarúgó-családban lezajló dramaturgiának egy olyan keretet adjon, amely az itt élő-tanuló fiatalok testi, szellemi és kulturális fejlődését elősegíti. Bár ez empirikus módon nem feltétlenül mérhető, remélem, amikor az egykori növendékek évekkel később visszatekintenek az itt töltött évekre, a kudarcokra, sikerekre, jó szívvel fognak emlékezni azoknak az épületeknek a kisugárzására, ahol életüknek ebben a korai szakaszában éltek, dolgoztak, szerettek.

LENYŰGÖZŐ SZÁMOK, ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN

A Dobrosi Tamás tervei alapján épült Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont 9800 négyzetméteren terül el, kivitelezésénél 15 000 köbméter betont, 1600 tonna betonacélt, 1826 köbméter faanyagot, 17 300 000 kötőelemet, 8000 négyzetméter palát, 18 000 kilogramm  rezet használtak fel. A komplexumban 1324 lámpatest szolgáltatja a világítást, 5 kazán biztosítja a fűtést, azaz az esztétikailag is kifogástalan épületet leíró számok is lélegzetelállítók. A sportcsarnok azonban mégsem elsősorban ezen adatok miatt érdekes, sokkal inkább azért, milyen szándékból jött létre. Egy építményt ugyanis nem kizárólag külső és belső kiképzése vagy éppen a konstrukciójára fordított összeg nagysága minősít, hanem az azt létrehozó kreatív erő és alkotó akarat – két olyan jellemző, amely a Puskás Akadémiának alapításától fogva mindig is sajátja volt.

 

kibomlo kibomlo
Bezár

Események

Legfrissebb eredmények

Puskás Akadémia FC - Paksi FC  1-1
Pénzügyőr SE - Puskás Akadémia FC II  0-6
DVTK - Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U17  1-2
DVTK - Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U16  0-1
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U16 (leány) - Kőbányáért FNLA  31-0
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U15 - Békéscsaba Labdarúgó Akadémia  6-0
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U14 - Békéscsaba Labdarúgó Akadémia  4-0
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U19 - DVTK  3-0
Kisvárda Master Good - Puskás Akadémia FC  1-0
Budapest válogatott - Puskás Akadémia FC II  0-2