Magyarországon egy nagy befogadóképességű stadion gondolata már a 19. század végén felvetődött. Végül a két világháború és a helyszínválasztás nehézségei miatt, csupán a második világháborút követően, 1948-ban a kommunista hatalom foglalta határozatba egy új stadion építésének tervét. A munkálatok innentől kezdve felgyorsultak, azzal a határozott céllal, hogy Budapest és az új Népstadion legyen az 1960-as ötkarikás játékok leendő otthona. A propaganda következtében a kor közismert személyiségei is szerepet vállaltak a nagyszabású építkezésen, így az Aranycsapat tagjai mellett, például Papp László ökölvívó is segédkezett a helyszínen.

Papp László olimpiai bajnok ökölvívó a Népstadion építésénél segédkezik, 1948. (Sebes Gusztáv hagyatékából/ Puskás Intézet)

A határidő többszöri módosítása után végül 1953. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az új monstrumot, amely 78.000 fő befogadására volt alkalmas. Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az átadó kapcsán így írt A magyar labdarúgás című könyvében: „A magyar sport évtizedes álma valóra vált. Felejthetetlen ünnepséggel megnyílt a Népstadion. Az élményszámba menő ünnepség után a Budapesti Honvéd 3–2 arányban legyőzte a moszkvai Szpárták együttesét.”A Népstadionban rendezett első válogatott labdarúgó-mérkőzést tíz nappal az „Évszázad mérkőzése” előtt rendezték és az Aranycsapat úgy ikszelt a svédekkel, hogy Puskás Ferenc – tőle szokatlan módon – kihagyott egy tizenegyest.

A Népstadionban rendezett első válogatott labdarúgó-mérkőzés meccslabdája, Magyarország-Svédország 2–2, 1953. november 15. (Puskás Intézet)

A Népstadion, a közel hat és fél évtizedes működése alatt számos labdarúgó-mérkőzésnek, sporteseménynek, rendezvénynek adott otthon, így a világhíres 1953-as londoni 6–3-as győzelem „visszavágójára” is itt került sor, 1954. május 23-án. Szegény angol csapat itt még rosszabbul járt, mint Londonban és a mérkőzést követően joggal mondta a korabeli vicc: „Az angolok egy hétre jöttek és 7-1-re mentek!”

A Magyarország-Anglia válogatott labdarúgó-mérkőzés meccsfüzete, 1954. május 23. (Puskás Intézet)

A magyar-angol mérkőzés angol csapatzászlaja, melyet Puskás Ferenc vett át a Népstadion kezdőkörében David Wright angol csapatkapitánytól, 1954. május 23. (Puskás Ferenc hagyatékából/ Puskás Intézet)

A válogatott mérkőzések között nagy hagyományokkal rendelkező magyar-osztrák párharc 100. találkozójára, 1955. október 16-án szintén a Népstadionban került sor. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a következő kezdőcsapatot küldte a pályára, melyben hat „klasszikus” Aranycsapat-tag is játszott még: Fazekas – Buzánszky, Kárpáti, Lantos – Bozsik, Szojka, Kertész – Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. A 104.000 néző előtt a kezdőrúgást a legendás Schlosser Imre végezte el. Tichy már az 5. percben vezetést szerzett nekünk. A második játékrészben jött az egyenlítés, azután pedig a magyar henger: a következő öt gólt sorrendben Kocsis, Czibor, Tóth II (aki csereként állt be), Czibor és Puskás szerezte, így a végeredmény 6–1 lett a javunkra. Az Austria elnöke, Schwartz dr. így vélekedett a mérkőzés után: „Ez a meccs futballálom volt… Fiaink úgy játszottak, mint 1902-ben az első mérkőzésen. A magyarok lökhajtásos repülőgépen száguldanak, a mieink a fiákernél maradtak.”

Sebes Gusztáv ajándéka, melyet a magyar labdarúgó-válogatott tagjaitól kapott a 100. magyar-osztrák mérkőzést követően, 1955. október 16. (Puskás Intézet)

A 100. magyar-osztrák mérkőzés emlékérme, 1955. október 16. (Kocsis Sándor hagyatékából/ Puskás Intézet)

Ez volt a dicső múlt néhány emlékezetes pillanata a Népstadionból; következzék a reményeink szerint sikeres jövő az új Puskás Ferenc Stadion 2019-es átadását követően!

Népstadion Sportkör-emlékzászló, 1959. (Puskás Intézet)